Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Történelem képes leírás - Izrael.tlap.hu
részletek »

Történelem - Izrael.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: izrael.tlap.hu » Történelem
Keresés
Találatok száma - 11 db
Palesztina

Palesztina

z az ó-testamentumban annak a földnek neve, mely a Jordán és a Földközi tenger közt terült el. Maga a név eleinte a filiszteusok országát jelentette DNy-i Kánaánban, később aztán arra a darab földre alkalmazták, amelyik a Libanon és a Sinai félsziget közt terül el; Judeának csakis a babiloni fogság után nevezték az országot, mert Juda viselte a vezérszerepet a törzsek között. Határai voltak: É-on Sziria és Fenicia (Libanon és Antilibanon), K-en a sziriai puszta, D-en Arábia, Ny-on a Közép-tenger és Fenicia. Ehhez a területhez Dávid még megszerzte Sziriát, Salamon pedig kiterjesztette uralmát Thapsakostól az Eufrátig és a vörös-tengerig.

Jeruzsálem

Jeruzsálem

Ásatások, kutatások és a régi J. Bonomi, Catherwood és Arundale (1833), Robinson (1838 és 1852), De Saulcy, Vogué és mások előzetes kutatásai után a régi J. emlékeinek tudományos feltárására egy angol és egy német társulat alakult: a Palestine Exploration Fund (1865) és a Deutscher Verein zur Erforschung Palaestinas (1877), melyek jelentékeny anyagi eszközökkel és nagy eréllyel fogtak az ásatásokhoz (helyenkint 25, sőt 40 méternyi földet és törmeléket kellett eltávolítani), miket rendszeresen folytatnak és miknek eredményéről szabályszerü közleményekben adnak számot. Az ujabb leletek által kiegészítve a régi J. fejlődése és alakulása következőkép domborodik lelki szemünk elé.

A zsidók története. A birodalom kettéoszlásáig

A zsidók története. A birodalom kettéoszlásáig

Az ó-testamentom szerint a Zs. ősapja ábrám (lásd Ábrahám) attól való féltében, hogy népe hűtelen talál lenni a nagy Jehovához és a Mezopotámiában elterjedt bálványimádásnak karjaiba veti magát, 2000 körül Haran városából elment Palesztinába. Fia Iszák és unokája Jákob hivek maradtak Ábrahám vallásához. Jákob fia József, aki testvéreinek árulása folytán mint rabszolga jutott Egyiptomba, de itt lassankint helytartói méltóságra emelkedett, nagy éhinség idején apját és egész családját behivta a termékeny Gosen tartományba (keletre a Nilustól), ahol a Zs. évszázadokon által éltek a nélkül, hogy a benszülöttekkel akár vérben, akár szokásokban keveredtek volna. József halála után sokat szenvedtek a fáraók kemény uralmától, amit Mózesben szabadítójuk nem akadt. Mózes és testvére Áron 1320 körül a népet kivezette Egyiptomból, a biblia tudósítása szerint átkelt a Vörös-tengeren és azután az arab pusztának vett útját. Józsuéval együtt visszaverte a szomszéd törzsek támadásait és a Sinai hegyen új vallási és erkölcsi törvényt adott népének. Ezután Mózes még 40 évig járt a Zs.-kal a pusztában, hogy ezalatt a törvény tiszteletében rendületlenül, harcraképes nemzedék nőjjön fel körülötte. A vándorlás közben történt a főpapi méltóságnak átruházása Áron családjára és az egész népnek felosztása 12 törzsre.

Jézus Krisztus

Jézus Krisztus

Jézus Krisztus a kereszténység alapítója. Életének történetét a biblia igy adja elő: született Bethlehemben, Augustus római császár uralkodása idejében Róma alapításának 747. évében, tehát 7 évvel a keresztény időszámítás előtt, szüz Máriától (Mát. I. 18-25., Luk. I. 26-38); mivel Dávid nemzetségéből származott, Dávid fiának is neveztetett; oly elnevezés ez, mely egyuttal messiási hivatalát is kifejezi, máskép; Istenfia, Úr Isten az ő nevei, mert mint Istenfia az istenség második személye emberré lett, hogy mint ember éljen a földön (Ján. I. 1-14.).

Keresztes háború

Keresztes háború

E névvel jölöljük azokat a harcias mozgalmakat, melyek a XI. sz. végétől kezdve a XIII. sz. végéig az európai keresztény népek keblében támadtak és melyeknek a szentföld visszafoglalása és a pogányság hatalmának gyöngítése voltak főcéljai. Világtörténeti szempontból méltatva a K. jelentőségét, azt mondhatjuk, hogy ezek a háboruk a Kelet és Nyugat között ősrégi idők óta lappangó ellentétnek egy újabb kitörését képviselik. Ezekkel a háborukkal a keresztény Nyugat mintegy megadta a pogány Keletnek a választ azokra a támadásokra, melyeket a népvándorlás barbárjai és az arabok intéztek volt a nyugateurópai népek ellen.

Izrael állam megalakulása

Izrael állam megalakulása

Izrael állam alig több mint ötven éves fennállása óta öt háborút volt kénytelen viselni szomszédai ellen. Ezek kirobbanásán vagy kirobbantásán máig is vitatkoznak a történészek. Alapvetően el lehet mondani ezekről a háborúkról, hogy helyi háborúk voltak, amelyek céljai nem nélkülözték az ideológiai alapokat sem. Míg az arab országok elsődleges célja Izrael eltűntetése, a zsidók tengerbe kergetése volt, addig Izrael teret és biztonságot szeretett volna biztosítani magának, és próbál mindmáig (a területet békéért elv alkalmazása).

A három muskétás Egyiptomban

A három muskétás Egyiptomban

1956-ban a világpolitikát két esemény rázta fel: a magyarországi forradalom és a szuezi válság néven ismert II. arab-izraeli háború. A cikk témája az utóbbi konfliktus, melyben szerepet játszott az egész arab világ, de arab részről katonailag csak egyetlen állam, Egyiptom vett részt benne. A szuezi válság nem lehet pusztán arab-izraeli belügyként felfogni, mivel Anglia és Franciaország révén két nagyhatalom tettlegesen is részt vett benne.

Blitzkrieg az olajfák alatt

Blitzkrieg az olajfák alatt

A szuezi kaland után 11 évig viszonylagos béke uralkodott a Közel-Keleten. Azért viszonylagos, mert a folyamatos határincidensek állandó feszültséget teremtettek a térségben. Az 56-os Egyiptom elleni háborút Izrael katonailag megnyerte ugyan, de a békeszerződés értelmében a meghódított területekről (Gáza, Sínai-félsziget) ki kellett vonulni. Izrael részéről tehát nem járt a háború területi nyereséggel. Szövetségesei, Anglia és Franciaország elérték céljaikat, a Csatorna megnyitását, de mindhárom hatalomnak hasonló következtetést kellett levonnia: a két legnagyobb hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közül legalább az egyiknek a támogatását meg kell szerezni külpolitikai akcióikhoz, ellenükben nem lehet politizálni. A háború nyilvánvalóvá tette, hogy Nagy-Britannia és Franciaország másodrendű nagyhatalmak, nem képesek önállóan megváltoztatni egy térség hatalmi viszonyait saját javukra.

A Yom-Kippur háború

A Yom-Kippur háború

A Yom-Kippur, vagy más néven Negyedik arab-izraeli háború 1973. október 6-án kezdődött a Sínai-félszigeten, az egyiptomi erők támadását követően, majd nem sokkal később a Golán-fennsíkon is kirobbantak a harcok. A IV. arab-izraeli háború a többi arab-izraeli konfliktus közül a leghosszabb és a legvéresebb volt. A harcokat 3 jól elkülöníthető szakaszra bonthatjuk: 1. Október 6-9.: az arab hadseregek összehangolt jól megtervezett előrenyomulása, időszakos térnyerése. 2. Október 10-14.: az izraeli hadseregbe beérkeznek a tartalékosok, így képesek az ellentámadásokra, a Golán-fennsíkon visszaszorítják a szír csapatokat, a Sínain pedig feltartják az egyiptomi csapatok további előrenyomulását. 3. Október 15-25.: a Golán-fennsíkon hamarabb véget érnek a nagyobb hadműveletek, így Izrael újabb egységeket dobhat át a Déli Arcvonalra, ahol csapást mérhet az egyiptomi csapatokra. Úgy gondolom, hogy az események könnyebb követhetősége miatt a két front eseményeit külön-külön érdemes tárgyalni, de a háború fordulópontjain utalok a másik front történéseire is.

Hirdetés
konfliktus évtizedei

konfliktus évtizedei

Az 1967-es arab-izraeli háború és a Palesztin Felszabadítási Szervezetre mért 1970-es jordániai csapás után, amely a Husszein király elleni merényletkísérletet követte, számos palesztin menekült Libanonba - köztük Jasszer Arafat és a PFSZ.

Júda és Izráel

Júda és Izráel

A Biblia Salamont úgy mutatja be, mint bölcs embert, nagy építészt, nemzetközi hírű kereskedőt. Jeruzsálem többszöri lerombolása, valamint a templom területének hozz férhetetlensége kizárja, hogy ásatások révén nyerjünk bizonyítékokat Salamon impozáns építkezéseiről. Megiddóban ellenben felszínre került a Salamon korából származó réteg, hatalmas, 500 ló befogadására alkalmas istálló romjaival és a kormányzó, valamint a szekerek főparancsnoka hivatalos helyiségeivel. Megiddó azok közé az erősített városok közé tartozik, amelyeket a Biblia Salamon kiterjedt építkezéseivel kapcsolatban említ, és ahol a király szekerei állomásoztak.

Tuti menü