Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Izrael linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Izrael képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: izrael.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 79 db
Palesztina

Palesztina

z az ó-testamentumban annak a földnek neve, mely a Jordán és a Földközi tenger közt terült el. Maga a név eleinte a filiszteusok országát jelentette DNy-i Kánaánban, később aztán arra a darab földre alkalmazták, amelyik a Libanon és a Sinai félsziget közt terül el; Judeának csakis a babiloni fogság után nevezték az országot, mert Juda viselte a vezérszerepet a törzsek között. Határai voltak: É-on Sziria és Fenicia (Libanon és Antilibanon), K-en a sziriai puszta, D-en Arábia, Ny-on a Közép-tenger és Fenicia. Ehhez a területhez Dávid még megszerzte Sziriát, Salamon pedig kiterjesztette uralmát Thapsakostól az Eufrátig és a vörös-tengerig.

Jeruzsálem

Jeruzsálem

Ásatások, kutatások és a régi J. Bonomi, Catherwood és Arundale (1833), Robinson (1838 és 1852), De Saulcy, Vogué és mások előzetes kutatásai után a régi J. emlékeinek tudományos feltárására egy angol és egy német társulat alakult: a Palestine Exploration Fund (1865) és a Deutscher Verein zur Erforschung Palaestinas (1877), melyek jelentékeny anyagi eszközökkel és nagy eréllyel fogtak az ásatásokhoz (helyenkint 25, sőt 40 méternyi földet és törmeléket kellett eltávolítani), miket rendszeresen folytatnak és miknek eredményéről szabályszerü közleményekben adnak számot. Az ujabb leletek által kiegészítve a régi J. fejlődése és alakulása következőkép domborodik lelki szemünk elé.

A zsidók története. A birodalom kettéoszlásáig

A zsidók története. A birodalom kettéoszlásáig

Az ó-testamentom szerint a Zs. ősapja ábrám (lásd Ábrahám) attól való féltében, hogy népe hűtelen talál lenni a nagy Jehovához és a Mezopotámiában elterjedt bálványimádásnak karjaiba veti magát, 2000 körül Haran városából elment Palesztinába. Fia Iszák és unokája Jákob hivek maradtak Ábrahám vallásához. Jákob fia József, aki testvéreinek árulása folytán mint rabszolga jutott Egyiptomba, de itt lassankint helytartói méltóságra emelkedett, nagy éhinség idején apját és egész családját behivta a termékeny Gosen tartományba (keletre a Nilustól), ahol a Zs. évszázadokon által éltek a nélkül, hogy a benszülöttekkel akár vérben, akár szokásokban keveredtek volna. József halála után sokat szenvedtek a fáraók kemény uralmától, amit Mózesben szabadítójuk nem akadt. Mózes és testvére Áron 1320 körül a népet kivezette Egyiptomból, a biblia tudósítása szerint átkelt a Vörös-tengeren és azután az arab pusztának vett útját. Józsuéval együtt visszaverte a szomszéd törzsek támadásait és a Sinai hegyen új vallási és erkölcsi törvényt adott népének. Ezután Mózes még 40 évig járt a Zs.-kal a pusztában, hogy ezalatt a törvény tiszteletében rendületlenül, harcraképes nemzedék nőjjön fel körülötte. A vándorlás közben történt a főpapi méltóságnak átruházása Áron családjára és az egész népnek felosztása 12 törzsre.

Jézus Krisztus

Jézus Krisztus

Jézus Krisztus a kereszténység alapítója. Életének történetét a biblia igy adja elő: született Bethlehemben, Augustus római császár uralkodása idejében Róma alapításának 747. évében, tehát 7 évvel a keresztény időszámítás előtt, szüz Máriától (Mát. I. 18-25., Luk. I. 26-38); mivel Dávid nemzetségéből származott, Dávid fiának is neveztetett; oly elnevezés ez, mely egyuttal messiási hivatalát is kifejezi, máskép; Istenfia, Úr Isten az ő nevei, mert mint Istenfia az istenség második személye emberré lett, hogy mint ember éljen a földön (Ján. I. 1-14.).

Keresztes háború

Keresztes háború

E névvel jölöljük azokat a harcias mozgalmakat, melyek a XI. sz. végétől kezdve a XIII. sz. végéig az európai keresztény népek keblében támadtak és melyeknek a szentföld visszafoglalása és a pogányság hatalmának gyöngítése voltak főcéljai. Világtörténeti szempontból méltatva a K. jelentőségét, azt mondhatjuk, hogy ezek a háboruk a Kelet és Nyugat között ősrégi idők óta lappangó ellentétnek egy újabb kitörését képviselik. Ezekkel a háborukkal a keresztény Nyugat mintegy megadta a pogány Keletnek a választ azokra a támadásokra, melyeket a népvándorlás barbárjai és az arabok intéztek volt a nyugateurópai népek ellen.

Izrael állam megalakulása

Izrael állam megalakulása

Izrael állam alig több mint ötven éves fennállása óta öt háborút volt kénytelen viselni szomszédai ellen. Ezek kirobbanásán vagy kirobbantásán máig is vitatkoznak a történészek. Alapvetően el lehet mondani ezekről a háborúkról, hogy helyi háborúk voltak, amelyek céljai nem nélkülözték az ideológiai alapokat sem. Míg az arab országok elsődleges célja Izrael eltűntetése, a zsidók tengerbe kergetése volt, addig Izrael teret és biztonságot szeretett volna biztosítani magának, és próbál mindmáig (a területet békéért elv alkalmazása).

A három muskétás Egyiptomban

A három muskétás Egyiptomban

1956-ban a világpolitikát két esemény rázta fel: a magyarországi forradalom és a szuezi válság néven ismert II. arab-izraeli háború. A cikk témája az utóbbi konfliktus, melyben szerepet játszott az egész arab világ, de arab részről katonailag csak egyetlen állam, Egyiptom vett részt benne. A szuezi válság nem lehet pusztán arab-izraeli belügyként felfogni, mivel Anglia és Franciaország révén két nagyhatalom tettlegesen is részt vett benne.

Blitzkrieg az olajfák alatt

Blitzkrieg az olajfák alatt

A szuezi kaland után 11 évig viszonylagos béke uralkodott a Közel-Keleten. Azért viszonylagos, mert a folyamatos határincidensek állandó feszültséget teremtettek a térségben. Az 56-os Egyiptom elleni háborút Izrael katonailag megnyerte ugyan, de a békeszerződés értelmében a meghódított területekről (Gáza, Sínai-félsziget) ki kellett vonulni. Izrael részéről tehát nem járt a háború területi nyereséggel. Szövetségesei, Anglia és Franciaország elérték céljaikat, a Csatorna megnyitását, de mindhárom hatalomnak hasonló következtetést kellett levonnia: a két legnagyobb hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közül legalább az egyiknek a támogatását meg kell szerezni külpolitikai akcióikhoz, ellenükben nem lehet politizálni. A háború nyilvánvalóvá tette, hogy Nagy-Britannia és Franciaország másodrendű nagyhatalmak, nem képesek önállóan megváltoztatni egy térség hatalmi viszonyait saját javukra.

A Yom-Kippur háború

A Yom-Kippur háború

A Yom-Kippur, vagy más néven Negyedik arab-izraeli háború 1973. október 6-án kezdődött a Sínai-félszigeten, az egyiptomi erők támadását követően, majd nem sokkal később a Golán-fennsíkon is kirobbantak a harcok. A IV. arab-izraeli háború a többi arab-izraeli konfliktus közül a leghosszabb és a legvéresebb volt. A harcokat 3 jól elkülöníthető szakaszra bonthatjuk: 1. Október 6-9.: az arab hadseregek összehangolt jól megtervezett előrenyomulása, időszakos térnyerése. 2. Október 10-14.: az izraeli hadseregbe beérkeznek a tartalékosok, így képesek az ellentámadásokra, a Golán-fennsíkon visszaszorítják a szír csapatokat, a Sínain pedig feltartják az egyiptomi csapatok további előrenyomulását. 3. Október 15-25.: a Golán-fennsíkon hamarabb véget érnek a nagyobb hadműveletek, így Izrael újabb egységeket dobhat át a Déli Arcvonalra, ahol csapást mérhet az egyiptomi csapatokra. Úgy gondolom, hogy az események könnyebb követhetősége miatt a két front eseményeit külön-külön érdemes tárgyalni, de a háború fordulópontjain utalok a másik front történéseire is.

Hirdetés
Héber írás

Héber írás

A héber írás eredeti formájában egy 22 betűt (vagy karaktert) tartalmazó, úgynevezett abdzsad (abjad), azaz tisztán mássalhangzóírás, amelyet az ókortól kezdve napjainkig a héber nyelv írására használnak. Ugyanezt az írást használták és használják ma is, esetleges kisebb módosításokkal a zsidó diaszpóra számos más nyelvének - például a német jiddis, a spanyol ladino vagy a judeo-arab nyelvek - leírására is. A bibliai szövegek lejegyzése során kialakult úgynevezett pontozási rendszer eredetileg nem volt része az írásnak.

Héber írás

Héber írás

A héber írás eredeti formájában egy 22 betűt (vagy karaktert) tartalmazó, úgynevezett abdzsad (abjad), azaz tisztán mássalhangzóírás, amelyet az ókortól kezdve napjainkig a héber nyelv írására használnak. Ugyanezt az írást használták és használják ma is, esetleges kisebb módosításokkal a zsidó diaszpóra számos más nyelvének - például a német jiddis, a spanyol ladino vagy a judeo-arab nyelvek - leírására is. A bibliai szövegek lejegyzése során kialakult úgynevezett pontozási rendszer eredetileg nem volt része az írásnak.

Héber nyelv II.

Héber nyelv II.

A héber nyelv melyet köznapi és tradicionális kifejezéssel egyszerűen csak zsidó nyelvnek is neveznek, az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra. A nyelvet héber írással írják.

A bibliai iratok eredeti nyelve

A bibliai iratok eredeti nyelve

Az ószövetségi iratok héber nyelven íródtak. Néhány kisebb arám nyelvű szakasz is található az egyes iratokban: Ezsdrás 4:6-8, 18; 7:12-26 és Dn. 2:4-7:28 a leghosszabb, legfontosabb ilyen szakasz. Mindegyik helyen értelemszerű az arám nyelvre való átváltás: arám nyelvű levelet, rendeletet vagy beszédet idéz.

Modern héber irodalom

Modern héber irodalom

A Könyvvásár igazgatója, Mr. Zeev Birger felkért, hogy szóljak egypár szót az izraeli irodalomról, amelynek tiszteletére a Jeruzsálemi Könyvvásár egy egész kiállítást rendezett. Nagyon szívesen vállaltam el a feladatot. Mivel azonban csak tíz perc áll rendelkezésemre, beszédemet három részre osztottam. Elôször, fôleg külföldrôl érkezett vendégeink kedvéért az izraeli irodalom fontosságáról szeretnék néhány szót szólni az izraeli és a cionista kontextuson belül. A második részben megpróbálom megmagyarázni az izraeli irodalom sikerének titkát a világ könyvpiacán, harmadsorban pedig néhány tanácsot szeretnék adni a feljövôben lévô izraeli íróknak, hogyan tarthatják meg ezt a sikert a jövôben is.

A héber nyelv története

A héber nyelv története

Vigyázat! Keményen átpolitizált téma következik! Nem mindennap alakulnak meg újra olyan országok, melyek a megelőző kétezer évben nem léteztek. Ennek megfelelően hibahatáron belül nulla az olyan turisták száma, akik asszír, föníciai vagy babiloni útlevéllel a zsebükben.

Magyar vonatkozású helyek

Magyar vonatkozású helyek

A magyaroknak, Magyarországnak sok száz éve van kapcsolata a Szentfölddel, amelynek jelentős része a mai Izrael területén található. Az elmúlt száz évben a magyar egyházak, a magyar zsidóság és a magyar kultúra kapcsolatai természetszerűleg sokkal intenzívebbé váltak ezzel az ősi múlttal rendelkező területtel. Honlapunkon elkezdtük összegyűjteni azokat a tárgyi vonatkozású helyeket, amelyeknek kézzelfogható, (lefényképezhető) magyar vonatkozása van, és amelyek az Izraelbe látogató magyarok érdeklődésére számot tarthatnak. Reméljük, hogy akik csak virtuálisan látogatnak ide, ők is többet tudnak meg az itteni keresztény és zsidó magyar emlékekről, történelmi összefüggésekről.

Általános Információ Yad Vashemröl

Általános Információ Yad Vashemröl

Yad Vashem Intézménye a Holocaust Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága. 1953-ban alapult. A jeruzsálemi Har Hazikaron-on, (Emlékhegyen) elterülő több hektáros komplexum nagyméretű változásokon ment keresztül az elmúlt években építészeti, strukturális és tematikai szempontból is. 2005. március 15-én megnyilt az új történelmi múzeum. (A részletes leirásokat az angol nyelvű oldalakon lehet megtalálni.) Az épitkezési munkák mellett és ellenére is az emlékhely nyitva áll a látogatók számára.

Tuti menü